Tanácsok a gyógyszerek fokozatos elhagyásához

 

A legfontosabb hogy, miután a gyógyszereket orvos írta fel, így orvos segítségével kell fokozatosan elhagyni!

Fontos kérdés, hogy ha valaki úgy érzi, hogy el akarja hagyni a gyógyszerét az mennyire reális? Ha valaki szeretné elhagyni a gyógyszerét az első szabály, hogy a kezelőorvosával konzultáljon. Ő azért van, hogy segítsen. Közösen tudják megállapítani, hogy a páciens milyen állapotban van, elhagyható-e a gyógyszere, az állapota ill. a szedés kezdetétől eltelt idő / nagyon fontos!/ figyelembe vételével.

Másik kérdés: mi van helyette? Esetleg elmúlt az ok amiért kapta? Pszichoterápián, hipnoterápián vett részt vagy gyógynövénykészítményeket, étrend-kiegészítőket, vitaminokat, ásványi anyagokat, stb. szed?

Cikkem azoknak nyújt segítséget, akik régóta szednek szorongásoldót, hangulatjavítót, teljesen jól érzik már magukat, de a pszichiáterükkel valamiért mégsem teljesen találták meg a hangot vagy az nem hallgatja meg őket, esetleg nincs is pszichiáterük, csak háziorvos írta fel a gyógyszert és ott nincs kellő idő, felkészültség a gyógyszerelhagyás menetére.

A szorongásoldókhoz a szervezet hozzászokik (mint sok máshoz is) és így a szerek elhagyása fokozatosságot igényel. Én a hivatalos heti 0,5 mg csökkentést túl gyorsnak tartom ennél sokkal lassabb, biztonságosabb elhagyás pártján állok.

A javaslataim teljesen általánosak, így mindenkire és minden helyzetre nem alkalmazhatóak, hiszen nagyon sokfélék vagyunk, ami az egyiknek kevés, a másiknak sok lehet. Így inkább az általános gyakorlatomat írom le, de ettől eltérés lehet!

A gyógyszer elhagyása:

Szorongásoldókból 0,25 mg –ot, 5-7 naponta /néha még több/.

Először mindig abból a napszaki adagból, ami legkevésbé „rázós”. Ez mindenkinél más időpont lehet – van, akinek a reggeli adag a fontos a munkába indulás miatt – másnak az esti, az alvása miatt.

A további csökkentés attól függ, hogy erre hogyan reagált az illető. Ha ezt az akadályt jól vette, akkor egy ugyanekkora adag hagyható el, egy másik napszakból, ez előző szabályt figyelembe véve, tehát a kevésbé fontos felől közelítek.

Például, ha valaki 3 x szed gyógyszert, de a legrosszabb a reggeli munkába induláskor volt az állapota, akkor először délben, majd este csökkentem a gyógyszert. Hogy ezután melyik napszak következik ez egyéni, szintén esetenként más és más.

A gyógyszerelhagyáskor megjelenthetnek kisebb elvonási tünetek, nyugtalanság, idegesség, izzadás, szédülés, rosszabb alvás. Ezek természetesen átmenetiek, így az idő múlásával gyorsan eltűnnek, ahogy a szervezet leszokik a szerről (én annak idején a 0,25-ös felét is megfeleztem, reszelgettem, szinte csak egy pötty volt, de kellett, jó sokáig is tartott míg elhagytam, de tutira akartam menni (a szerk.)

Hangulatjavítókat is hasonlóan fokozatosan kell csökkenteni. Itt azért még fontosabb a kezelőorvos tanácsa az elhagyást illetően.

Időszerű-e, hogy valaki abbahagyja a szert?

Sok depressziós, ill. pánikbeteg, miután be lett állítva a gyógyszerére, relatíve hamar, 4-8 hét alatt már jól érzi magát. Ha nem kapott kellő felvilágosítást azt hiheti, hogy most már meggyógyult, pedig csak egyensúlyba kerül a gyógyszerei mellett.

Hangsúlyozom, hogy itt is a pszichiáternek kell eldöntenie, hogy abbahagyhatja-e az illető a szer szedését, a betegsége, ill. az eltelt idő és a gyógyszerre adott válasz figyelembevételével.

Gyógyszert szedek – függő lettem?

Ha valakinek szorongásoldót írnak fel és elkezdi szedni, sokszor előfordul, hogy álmos lesz. Ez a gyógyszer mellékhatása, mert nemcsak a szorongást oldja, de van egy, un. szedatív mellékhatása is, tehát nyugtat, álmosít.

Ha az elején valaki mondjuk 3 x vagy 4 x ½ tablettát szed, és ez a mellékhatás megjelenik, rövidesen megtapasztalja, hogy elég gyorsan „hozzászokik” ehhez a szervezete, tehát már nem észleli később ezt a hatást.

Lehet persze, hogy közben a szorongásoldás is veszít az erejéből, és akkor az orvos emeli az adagot, pl. 3 x vagy 4 x1- re. Ilyenkor az előző álmosítás ismét megjelenthet és ismét el is múlik.

Rövidesen kialakul, hogy az illetőnek pontosan mennyi is a saját adagja, ami mellett jól érzi magát, nem szorong, az álmosító mellékhatás pedig már közben elmúlt. Ezt a jelenséget nevezzük gyógyszerészetileg toleranciának.

Tehát tulajdonképpen elkezdi tolerálni a szert és a mellékhatásokat a szervezet, de a fő hatás nem vész el, megmarad.

Ha valaki ezek után ezt az adagot szedi folyamatosan és továbbra is jól van, akkor nincs semmi probléma. Jó esetben az orvos eldönti, hogy meddig kell szedni a szorongásoldót, ami sok mindentől függ, hogy kap-e mellé más pszichiátriai szert, milyen egyéb kezelésben részesül /pszichoterápia, hipnoterápia, stb./.

Másik eset, ami tulajdonképpen szerencsére ritka – viszont mindenki fél tőle – hogy egyre csak emelni kell a szert, egyre feljebb és feljebb, mert közben mindig elvész a fő hatás. Ilyenkor a páciens egyre több gyógyszert igényel, ugyanolyan hatás eléréséhez.

Egyre többet akar felíratni, mert az előző adag előzőleg még használt, de később már nem, és így tovább. Itt kialakulhat a dependencia, azaz gyógyszerfüggőség.

Ekkor az orvosnak ezt észre kell vennie. Én általában más szerre szoktam ilyenkor átváltani, ha a páciensek van egy függőségi hajlama és mindenképpen gyógyszeradást igényel az állapota.

Az orvosnak kell eldöntenie, hogy a páciensnek mi a betegsége, ahhoz milyen gyógyszert választ ahelyett, ami az előzőeket okozta.

Gyors metabolizáció – az meg mi?

Ha valaki gyógyszert szed, az orvos megállapítja, hogy mennyit szedjen. Relatíve ritkán ugyan, de előfordul, hogy jelentősen emelni kell az adagot. Szép lassan, egész magasra, – viszont ez nem a tolerancia, nem is a hozzászokás, hanem a túl gyors metabolizáció miatt van.

Magyarországon a kaukázusi embertípus kb. 6% ilyen gyors metabolizáló. Ez semmi mást nem jelent, minthogy a májuk gyorsabban dolgozik, és hamarabb „feldolgozza” a gyógyszert, hamarabb kiürül. Ezért kell emelni – néha igen jelentősen – az adagot.

Létezik még – egy még kisebb %-ban ugyan, de az ultragyors metabolizálók csoportja, akiknél mindez még fokozottabban jelentkezik.

Nem minden esetben kell tehát elkeseredni, ha az orvos jelentősen emeli a gyógyszeradagot.

Az igaz viszont, hogy egészségesebbek az alternatív gyógymódok a szintetikus gyógyszereknél.

Forrás:

Dr. Tolnai Valéria

Támogasd szervezetedet a megfelelő működéséhez szükséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal, gyógynövényekkel!

Most itt a lehetőség! A Brandenburg étrend-kiegészítők összetevői hozzájárulnak a megfelelő mentális és pszichés működés fenntartásához, a szervezet számára optimális energia szint eléréséhez. Kipróbálom