Ha figyelem, hogy mennyit eszem, jól működik majd az eszem.

Egy isteni húsleves, két szelet rántott hús (vagy inkább három, négy), plusz has.burg. (természetesen a rántott hús behelyettesíthető sült húsokkal és pörköltökkel is), egy raklapnyi ecetes savanyúság, egy kis sütike és egy fél liter kóla. Teljesen hétköznapi, ünnepi ebéd. Mmmm…ennyei. Ugye? Aztán jön a jóleső(?) kábultság, tunyaság, fáradtság. Vagy hívjuk inkább gyengeségnek, levertségnek, netán ZAVARTSÁGNAK? (Nekem általában a fejem is megfájdult ilyenkor kőkeményen.) Jaaa,,, hát azt a 10-20 perc mennyországot nem adják ingyen. Na miért is van ez? Nem írnám le azt a 127.000 okot, ami az interneten fellelhető különböző orvosi és tudományos oldalakon olvasható a finomított szénhidrátok, a telített és transzzsírok, az ízfokozók, a különböző élelmiszer adalékok, a tápanyaghiány és a szervezet elsavasodásának ártalmaival kapcsolatban. Csak egy dologra szorítkoznék. A húsok bomlása során keletkező ammóniára, ami ha nagy mennyiségben kerül be a keringésbe és a vér-agy gáton keresztül az agyba, megváltoztatja annak energiafolyamatait. Gátolja a működését, aminek következményeként zavartság, szorongás, nyugtalanság, tájékozódási képtelenség léphet fel. Ezek meg aztán igazán nem hiányoznak nekünk. Nemde? Figyeljünk oda jóóó??? Csak módjával. (A malacból csak keveset. Inkább a salátát.:-)