Interjú Varga Alojzia pszichiáterrel a pszichoterápiáról, a gyógyszeres kezelésekről, a pszichés betegségek kialakulásáról.

D.E.: Tisztelt Doktornő, kérem mutatkozzon be pár mondatban!

Alojzia: Dr. Varga Alojzia vagyok, 63 éves háziorvosi és pszichiáter szakvizsgával. Mindkettőben párhuzamosan dolgoztam, ill. jelenleg pszichiáterként praktizálok. Győrben élek.

D.E.: Mi a pszichiáter feladata?

Alojzia: A lelki, mentális, érzelmi és testi zavarok esetén a lelki háttér megtalálása és segítés a gyógyulásában.

D.E.: Kinek, milyen betegség esetén tud segíteni?

Alojzia: Minden segítséget kérőnek / ha ő valóban motivált a javulására/ valamilyen ponton lehet „könnyíteni a baján”.

D.E.: Milyen módszerrel gyógyít?

Alojzia: A gyógyításom alappillére: az önismeret elsajátítása. Megértése saját élethelyzetének, konfliktusai lelki hátterének, és az ebből fakadó „hibás” céljainak, elvárásainak.

Fő módszerem: az orvosi meditáció alkalmazása.

D.E.: Ön szerint mik szükségesek a pszichés betegek gyógyulásához? Mik a szükséges alapok?

Alojzia: A környezeti károsító hatások csökkentése mellett – családi környezet, munkakörülmények stb. – minden, ami az önismerethez segítséget ad!

D.E.: Ön szerint mi szükséges ahhoz, hogy valaki jó pszichiáter legyen?

Alojzia: A szakmai szabályok, ismeretek mellett, mint minden orvosnál, de itt főleg fontos az empátia.

D.E.: Mennyi időt szán egy betegre?

Alojzia: Alkalmanként legalább 70 perc.

D.E.: Hány alkalom szükséges általában a pszichés betegek terápiájához?

Alojzia: Teljesen a probléma függvénye.

D.E.: Milyen gyakran érdemes találkozni?

Alojzia: Egyedi megítélés, a haladás ütemétől ill. a panaszos motivációjától függ. Általában meditációs terápia esetén kb. 14 napos találkozás biztosítja, hogy az előzőekben elhangzottak „már lecsepegnek” a tudatalattiba, és a folytatás megalapozódott.

D.E.: Milyen esetben javasol gyógyszert?

Alojzia: Ha a páciens lelki, érzelmi állapota miatt nem tud nyitni a gyógyító beavatkozás felé, gyors külső segítséget igényel / pl. szorongás, alvászavar, hangulati zavar, fájdalom /.

D.E.: Milyen esetben javasol pszichoterápiát?

Alojzia: A hozzám fordulóknál mindig, és ha elfogadja, folytatok is.

D.E.: Milyen pszichoterápiás módszereket alkalmaz és melyiket mikor javasolja?

Alojzia: Kognitív pszichoterápia, ill. ez meditációval kombinálva. A páciens nyitottságától függően.

D.E.: Ha beválik valakinek a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia, mennyi idő után javasolja a gyógyszer elhagyását?

Alojzia: Az aktuális élethelyzet motiválta, erős külső megterhelés esetén néhány hónap, egyébként fél évnél tovább, a páciens változásának függvényében akár évekig is szükséges lehet.

D.E.: Milyen tempóban hagyhatják el a betegek az egyes gyógyszereket?

Alojzia:

• Antidepresszáns
• Nyugtató
• Egyéb szorongásoldó

Minden gyógyszercsökkentés nagyon lassan történhet csak, mert nem csupán a hatása esik ki elhagyáskor, hanem a testi működésbe beépült hozzászokást is le kell építeni. Erre van egy elfogadott protokoll.

D.E.: Mit javasolna azoknak a fiatal nőknek, akik gyermeket szeretnének vállalni, de az antidepresszánst, nyugtatót nem tudják elhagyni?

Alojzia: A legújabb megfigyelések, az élet produkálta biológiai próbák kimutatták, hogy az antidepresszánsok jelentős része nem magzatkárosító. Vizsgálatok igazolják, melyiket adhatjuk érdemi rizikó nélkül terhességben, melyik ajánlott a szoptatás alatt. A mindenáron való elhagyás – a személyes tapasztalataim alapján is – ártalmasabb, mert az anya lelki-érzelmi állapotát instabilizálja.

D.E.: Milyen típusú gyógyszereket ír fel?

Alojzia: A beteg tünetei, panaszai határozzák meg.

D.E.: Miben rejlik a pszichoterápia ereje? Mennyire és miért sikeres?

Alojzia: A gondolkodásunkat, cselekedetünket a tudatalatti érzelmeink, élményeink szándékunk ellenére átszínezik, motiválják. Pszichoterápia során ezek az élmények, érzelmek a felszínre kerülnek, tudatosulnak. Ekkor már nem passzív elszenvedői vagyunk elfojtott érzelmeink háttértevékenységének, hanem képesek leszünk kezelni őket. Természetesen ez tanulási folyamat, és a terápia során válik új belső képességünkké. A pszichoterápia lényege tehát, hogy segítse megtalálni az élethelyzetek kihívásaira azokat az új válaszokat, amelyek eddig még nem léteztek számunkra. Azt mondanám, hogy minden pszichoterápia sikeres, de változó a mértéke az elsajátított új helyzetmegoldó képességek mennyiségének, milyenségének a függvényében. Ezt a terápiás célt és a páciens motivációja befolyásolja.

D.E.: Sokan vannak-e, akik életük végéig szedik a gyógyszert?

Alojzia: Akik csak gyógyszer segítségével szeretnének meggyógyulni, nem vállalják fel azt a belső munkát, ami az önismeretet szélesíti, többen válnak állandó gyógyszerszedővé. Fordítva is igaz! Akiknél sikeres volt az önismeret, képesek az életüket kézben tartani és maguktól is elhagyják a gyógyszert. Megfogalmazzák, hogy már nincs rá szükségük.

D.E.: Pályafutása során volt olyan beteg, aki azt állította teljesen meggyógyult valamely alternatív módszertől, de nem a gyógyszerektől?

Alojzia: Igen.

D.E.: Ön mit gondol, mely tényezők játszanak szerepet a pszichés betegségek kialakulásában?

Alojzia: Legalapvetőbb az anya gyermek kapcsolat, a kora gyermekkori élmények, vagyis a környezeti hatások. Ezek alapozzák meg a világlátásunkat, gondolkodásunkat.

D.E.: Mit gondol, a táplálkozásnak van-e szerepe a pszichés betegségek kialakulásában? Ha igen, mi módon?

Alojzia: A táplálkozási szokásaink részben a tanult normák, részben a belső motivációnk függvényei. Csak a táplálkozás nem képes megbetegíteni – kivéve, ha a tanult norma, a szokás testünket károsító hatású anyagokkal, tényezőkkel /pl. késő esti nagy lakomák szokása/ van „fűszerezve”- a harmonikusan fejlődő pszichét. Ezen túl a táplálkozási szokás inkább a pszichés működés jellemzője / problémákkal küzdő lelki állapot esetén pl. a falánkság, csoki-evés, nassolás, iszákosság stb./. Természetesen a pszichés egyensúlyvesztés tartós fennmaradásában már szerepet játszik egy kialakult szokás, mert az ember a saját szokásaitól nehezen tud megszabadulni. Ilyenek vagyunk mindannyian.