A legújabb kutatások szerint az agyban létezik egy boldogságközpont elnevezéssel illethető terület. Ennek működésében nagy szerepet játszik a dopamin nevű neurotranszmitter is, amit emiatt szintén boldogsághormonnak hívnak.

A legújabb kutatások szerint az agyban létezik egy boldogságközpont elnevezéssel illethető terület. Ennek működésében nagy szerepet játszik a dopamin nevű neurotranszmitter is, amit emiatt – a szerotonin mellett – szintén boldogsághormonnak hívnak.

Egy magyar kutatóorvos leírása szerint, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki. Ez a pálya izgalomba jön pl. a finom ételek, vagy az érzéki örömök (például a szexuális élmények) hatására. Úgy tűnik ez azt a célt is szolgálja, hogy ismételt vágy keletkezzen a táplálkozásra és a szaporodásra, ami a létfenntartás, illetve a fajfenntartás elemi feltétele.

A közvetlen örömérzés különbözik a boldogságtól. A boldogsághoz ugyanis a múltban elraktározott örömérzéssel vagy múltbeli boldogságérzéssel összekötött emlékképek és/vagy a jövőben várható örömökkel és boldogsággal kapcsolatos jövőképek szükségesek.

A boldogság emlékképei – és feltehetőleg a csodálatos jövő várása is – nagy mennyiségben szabadítanak fel dopamint a limbikus rendszerben. Az már kísérletileg is bizonyított, hogy az egykoron elraktározott és kellemes érzéseket tartalmazó emléknyom előhívása, a múltban észlelt boldogságérzést is ki tudja váltani (bár kisebb intenzitással).

Na és akkor vizsgáljuk meg közelebbről a dopamint!

Csökkent dopamin szint

Mik a tünetek?

A dopamin egy serkentő és gátló neurotranszmitter is egyben, attól függően, hogy mely receptorhoz kapcsolódik. A tirozin nevű aminosavból származik. Érdekes, hogy a dopaminról is úgy tartják, hogy alacsony szintje okozhat depressziót, az elégedettségérzés elvesztését, függőségeket, sóvárgást, erőszakra való hajlamot, alacsony libidót, gyenge figyelmet és koncentrációt. Ha kevés a fizikai vagy mentális energiád, gyakran vagy fáradt, kevésbé vagy lelkes és nincs motivációd, pörgető ételek és italok után vágysz, mint kávé, cukor, kóla, akkor lehetséges, hogy alacsony a dopamin szinted.

Általánosan elmondható, hogy a dopamin szintet csökkentik bizonyos antidepresszánsok, drogok, a tápanyagokban szegény táplálkozás, a stressz, a rossz alvás, az alkohol, a koffein és a cukor is.

Na és akkor fussuk át még egyszer, mik lehetnek mindkét hormon esetében (szerotonin és dopamin) a csökkent szint tünetei:

• · Étvágybeli változások
• · Libidó zavarok
• · Depresszió
• · Hangulati zavarok
• · Édes és/vagy pörgető ételek, italok utáni sóvárgás
• · Erőszakra, agresszióra vagy dühre való hajlam
• · Motiváció csökkenése stb.

SSRI antidepresszánsok és csökkent dopamin szint

Némi kis kémia szükségeltetik ahhoz, hogy megértsük, hogyan tompítják az SSRI típusú antidepresszánsok a depressziót és egyben a szexuális vágyat is. A szerotonin szintje az agyban, befolyásolja a hangulatot. Ha több szerotonin áll rendelkezésre, az agysejtek kommunikációja javul, s ettől csökken a depresszió, a szorongás és a krónikus kishitűség.

Csakhogy miközben az SSRI-k fokozzák a szerotonin jelenlétét az agyban, visszafogják a dopamin működését. A dopamin viszont összefüggésben áll a szexuális vággyal, valamint álmatlanságot és túlpörgést okozhat az arra hajlamosakban.

Jó nagy kutyulás folyhat ilyenkor odabent. Az ember beveszi az SSRI-t, amitől nem megy a szex vagy a csúcsra jutás, majd miután kezelik ezt a problémát dopamin növelő gyógyszerrel, nem tud aludni éjszaka. A nyugati orvoslás tüneti kezelésének tipikus példája.

A dopaminszint befolyásolja a döntéshozást?

A Current Biology szerint a dopamin befolyásolja az emberek egyszerű és komplexebb döntéseit is, az esti vacsorától a gyermekvállalásig minden szinten. Az emberek sokkal bonyolultabb döntéseket hoznak, mint az állatok: hivatást kell választaniuk, el kell dönteniük, hogy hová menjenek nyaralni, mikor vállaljanak gyermeket, stb.

Brit kutatók ezen döntések mozgatórugóját próbálták felderíteni a dopamin szerepének tanulmányozásán keresztül. Úgy találták, amikor fontos döntések előtt mérlegeljük a különböző lehetőségeket, a dopamin jelzi a jövőbeni lehetséges eseményektől várható örömérzést – magyarázta Tali Sharot, a Londoni Egyetem kutatója, a közlemény szerzője. Ez nem kizárt, hiszen hányszor csattanunk fel egy esemény kapcsán, hogy: „Jajj, alig várom már …” – és mosolyt csal az arcunkra az elkövetkező esemény. Igaz?

Sharot és munkatársai megállapították, hogy azon kísérleti alanyok körében, akik ún. levodopát (egy dopamin szintet növelő gyógyszert) kaptak, fokozódott a nyaralást előre elképzelt örömérzete. Az érzés megerősödése 24 órán át kitartott, és a levodopát kapók csaknem 80 százalékában megfigyelhető volt. A szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy a hatása akár hetekig-hónapokig is tarthat. A vizsgálat segít megérteni a döntéshozás folyamatát. Úgy tűnik ugyanis, hogy a dopamin szint befolyásolja a jövőbeni eseményektől elvárt örömérzés mértékét.

Súlyos dopamin szint csökkenés: Parkinson kór

A Parkinson kór elsősorban mozgászavarral járó megbetegedés. Általában az öregkor betegsége, előfordulása az életkorral nő, férfiakon kb. másfélszer gyakoribb, mint nőkön. A dopamin csökkent termelése okozza, amely a dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulása miatt jön létre. Emiatt romlik a mozgást szabályozó képesség és a mindennapi élet tevékenységei is egyre korlátozottabbá válnak. A tünetek megjelenésekor az agy dopamin szintje már csak 20%-a a normálisnak. A dopaminszint csökkenésével a többi ingerületátvivő anyag egyensúlya is felborul, mely a mozgászavar mellett egyéb tüneteket okoz.

A dopamint termelő sejtek pusztulását kiváltó pontos ok, a kiterjedt kutatások ellenére sem ismert. A jelenlegi álláspont szerint a genetikai hajlam talaján, bizonyos környezeti ártalmak együtthatására kezdődik el a sejtpusztulás, melynek üteme egyéni.

A betegek véleménye szerint az egyik legfontosabb és legzavaróbb velejárója a betegségnek a depresszió megjelenése. A depresszió nemcsak azért képes a beteg életét negatívan befolyásolni, mert időnként frusztrációval vagy bűntudattal párosul, hanem azért is, mert rontja a beteg mozgásteljesítményét, a környezetével való kapcsolatát, ami által a hozzátartozók fizikai és lelki megterhelése is jelentősen megnőhet.

Parkinson-kór és a depresszió kapcsolatának vizsgálata során számos kérdés és probléma merült fel. Többek között az, hogy vajon a depresszió a Parkinson-kór egyik tünete vagy pedig a megromlott mozgásteljesítmény váltja ki a mélyebb fekvésű hangulatot?

Az utóbbi évek kutatásai bizonyították, hogy a betegek több mint 20%-ban, évekkel a betegség megjelenése előtt kialakult már a depresszió. Továbbá számos tanulmány bizonyította, hogy a Parkinson-os betegeknél sokkal kifejezettebbek a depressziós tünetek, mint azoknál az embereknél, akik más betegségből kifolyólag szenvednek hasonló fokú mozgáskorlátozottságban.

Más jellegű probléma, hogy a depresszió felismerése a Parkinson-kórban szenvedőknél gyakran nehéz feladat lehet, mert számos depressziós tünet átfedést mutat a Parkinson-kór tüneteivel. Az alvászavar, a koncentráló képesség csökkenése, a fáradékonyság, a meglassult mozgáskézség, a mimika csökkenése a depresszióra és a Parkinson-kórra egyaránt jellegzetes tünetek lehetnek. Éppen ezért a hozzátartozók elmondása és a beteg szubjektív érzései alapján lehet csak ilyen esetekben a depresszió diagnózisát felállítani.

Dopamin szint növelése

Ételek

A tirozin tartalmú – és ezáltal – dopamin növelő élelemforrások a mandula, avokádó, banán, tejtermékek, limabab, tökmag és szezámmag. A dopamin könnyen oxidálódik. Azok az ételek, melyek antioxidánsban gazdagok, mint a gyümölcs és a zöldség segíthetnek megvédeni a dopamint használó neuronokat a szabad gyökök károsító hatásától. Ezért is javasolják a felvilágosultabb egészségügyi szakemberek a C és E vitamin szedését és egyéb antioxidánsokat.

Az olyan ételek, mint a cukor, telített zsír és a finomított ételek gátolják a megfelelő agyműködést és alacsony dopamin szintet okozhatnak. A koffeint szintén ajánlatos elkerülni főleg a depressziós és pánikbetegeknek.

Zene

Japán kutatók felismerték, hogy a zene hatással van a vér kalcium szintjére és a dopaminra is. Megfigyelték, hogy az agyba szállított kalcium serkenti a dopamin szintézisét, amely gátolja a szimpatikus idegrendszer aktivitását, azaz csökkenti a vérnyomást. A kutatók megvizsgálták a zene hatását erre a biokémiai rendszerre.

12 hetes hím patkányokat használtak. Az állatokat zárt, hangszóróval felszerelt ketrecben helyezték el. A vérnyomást a kísérlet előtt többször is mérték, melyeknek átlagát vették figyelembe. A legpontosabb agyi vérnyomás értékeket az agykamrába ültetett kanulön keresztül, komputer segítségével regisztrálták.

Mozart egy művét játszották 120 percen keresztül ismételve 18-20 óráig.

Az az eredmény született, hogy a vérnyomás csökkenése mellett, a vér kalcium szintje valamint a dopamin is emelkedett az agy egy bizonyos területén. Arra a következtetésre jutottak, hogy a zene az agyi dopamin emelkedését a kalciumion segítségével éri el, ezúton képes hatékony vérnyomás csökkenést produkálni. Így feltételezik, hogy a zene minden olyan agyi betegségben hatékony, ahol a dopamin szint sérült. Ilyen sérülés okozza például a Parkinson-kór legismertebb tüneteit is. Ilyen betegek kezelésekor a zeneterápia képes a megmaradt idegsejtek dopaminjait megemelni, ezáltal javítani az egyén mozgását, érzelmi funkcióját és nem utolsó sorban életkedvét is.

Szerelem

Akik estek már szerelembe megtapasztalhatták, hogy valami pozitív irányba megváltozik bennük. Jobb lesz a kedvük, több energiával rendelkeznek, minden jobbnak tűnik, értelmet kap, egyszerűen maga az élet is szebb lesz. Ez egyfajta eufórikus állapot, melyet az amfetamin rokonai, a dopamin és a feniletilamin idézik elő.

Összegzés: válogasd meg az ételeid, táplálkozz tudatosan, hallgass Mozartot és légy szerelmes! 🙂

Írta: Dobrai Erzsébet

Forrás:

Sebestyén Tibor: Életminőség és boldogság

Dr. Fodor Miklós, Dr. Fadgyas Ildikó: Az alkohol mentális következményei

Kuliffay Hanna: A szerelem örök?