Alternatív gyógymódok – Jóga

 

A természetes vagy alternatív terápiák újra közkedveltté váltak, sokan keresnek fel alternatív terapeutát annak reményében, hogy kemikáliák nélkül gyógyulhatnak meg, vagy mert régóta tartó betegségükre, a hagyományos orvoslásban csalódva, új utakon szeretnének megoldást találni.

Mi az alternatív terápia?

Az alternatív terápiának nevezzük az összes olyan gyógymódot, amely másként közelít az emberi testhez, mint a hagyományos orvoslás. Hívei szerint a gyógyulás érdekében nem kell minden esetben a gyógyszerekhez nyúlni, legyen szó testi vagy lelki bajokról.

Az alternatív gyógymódokat alkalmazó szakemberek úgy tartják, hogy sok esetben ki lehetne váltani, vagy minimalizálni lehetne a gyógyszert a tanácsok, javaslatok betartásával. Persze az alternatív terapeuták is egyetértenek abban, hogy vannak olyan súlyos állapotok, amikor a gyógyszerrel történő beavatkozás szükségszerű. Ez alól nem kivétel a súlyos pánikbetegség vagy a depresszió sem.

Az alternatív terápiák esetében viszont a fő vezérfonal a személyre szabott kezelés, a néha lassabb, de szelídebb gyógymód megtalálása.

Ebben a fejezetben, Dr. Weninger Antal: Az idő partján című könyvéből idézve adok ízelítőt a jógáról.

 

„Dr. Weninger Antal a jóga tudományának doyenje, a hatezer éves keleti eredetű pszichotechnikával, önnevelési módszerrel és gyógymóddal kapcsolatos több évtizedes elméleti-gyakorlati munkásságának gazdag tapasztalatait adja közre összefoglaló művében. A jóga teljes rendszerének korszerű kifejtését találjuk meg benne, azzal a mélyen átélt, roppant hitelesen és élvezetes stílusban megfogalmazott életbölcselettel együtt, ami eredeti formájában a jóga lényegét alkotja.”

A könyv, kihagyhatatlan olvasmány azok számára, akik mélyenszántó ismereteket akarnak szerezni a jógáról.

A jóga kifejezés jelentése

„Mélyére nézve a szónak, tágult horizontban átélve jelentőségét, a nagy Egység élményére bukkanunk, az általános részvét nemes indulatára, önző énünk feladására nevelődünk. Ez egyben kedélyéleti integráció az egész világgal, ami érdekes módon tágítja tudatunkat, közvetlenebb világérzésre hangol, élesíti intelligenciánkat, gazdagítja emlékezetünket, akaratot és erőt ad a cselekvésre.

Mindezek egyben növelik testi-lelki egységünket, egézségünket. Találkozás igaz lényünkkel, önmagunkkal, az igaz út megtalálása, a teljes egyesülés az igaz élettel! Ezt jelenti nemcsak szóval, de valságban is…

Ezért a szenvedő emberiség számára a jóga egyenrangú a pszichoszomatikus irányú orvostudománnyal, amely a szervek betegségének okait a lelki életben keresi. A jóga már ősidők óta nem pusztán biológiai jelenséget lát az emberben: kedélyvilága is érdekelte. De mivel a kettő kölcsönhatásait korán felismerte, párhuzamos működésük megtalálásában meglelte az igaz utat, és kitűnő iskola lehet a modern orvos számára. Patandzsáli (i.e.II sz.), a szétszórt jógaismeretek első kodifikálója jóga-aforizmáiban a nyolclépcsős jóga-utat két részre osztja, külső és belső gyakorlatokra: az első négy (megtartóztatások, viselkedések, testtartások, légzési technikák), a második négy (az érzékek feletti uralom, figyelemösszpontosítás, elmélyülés, egykedvűség) a jelzett sorrendben egymást követik.”

Mi a jóga és mi nem az?

„A közvéleményben világszerte az a teljesen hamis felfogás uralkodik, hogy a jóga testgyakorlat vagy annak egy keleti fajtája, tehát egy rangsorba helyezhető a sporttal, tornával, az akrobatikával, sőt a fakírsággal. Pedig a jógának, még a testtartásokat magába foglaló hatha-jógnak is, legkevesebb lényegi köze éppen a testhez van. Inkább lelki, mint testi tréning. A gondolat, a kedély, az emlékezet és az akarat magasfokú kiképzése, amelyeknek csak velejárója, kísérete, noha szükséges alapja a testi működések ellenőrzése és javítása. Különösen téves az az állítás, hogy a hatha-jóga a test jógája, hiszen ennek is első két lépcsője a jáma és a nijma (erkölcsi tilalmak és tanácsok), vagyis a hatha-jóga ugyancsak színtiszta etika, az etikai magatartásra épül. …. A jóga is tisztán koncentráció, meditáció és magasrendű, boldogító élmény.”

Miért van szükségünk jógára?

„A bevezetőben már jeleztük, hogy kivezető utat keresünk a ma emberének gyakori lelki válságaiból; helyes módszert, életstílust az élet problémáinak megértéséhez és megoldásához, hazatérést az idegenből, visszatérést eredeti, természetes valónkhoz, megtérést elfelejtett másik, felsőbb énünkhöz, hogy ne maradjunk félemberek, fél-természetek, egyensúlyzavarban szenvedő nyomorékok. A jóga \”egész\”-ségre törekszik, ami sokkal több, mint szerveink jó működése, mert felöleli az egész embert, annak kedélyvilágát és viszonyát a mindenséghez.”

Hogyan gyakoroljuk a jógát?

„Mindenekelőtt óvakodjunk a \”joginizmus\” egyoldaluságától! Az ember nem azért él, hogy jógázzék, hanem azért jógázik, hogy telyesebb életet élhessen. Fő tehát, hogy lépésről lépésre csak azt tegyük, ami már elérhető számunkra. Ne siessünk! Nincs értelme olyan gyakorlatokat erőszakolni, amelyeket még nem tudunk végrehajtani. Gondoljuk meg, hogy a saját valóságunkba akarunk belépni és nem idegeneket másolni. Saját magunkat kell keresnünk és felfedeznünk a jóga útján. Magunkká kell vállnunk, mert legtöbben nem tudják, hogy csak másolatok: szülők, rokonok, tanítók, nevelők, fejjebbvalók tanításának visszhangjai. Talpra kell állnunk, önállókká válnunk! Nagy hiba belevetnünk magunkat mindenféle gyakorlatba abban a tévhitben, hogy így gyorsabban érünk célt. Olyasféle gondolkozás ez, mintha betegség idején egyszerre innánk meg az orvosságot és nem adagolva.

Jógát mindenki tanulhat és bármely életkorban nekiláthat. De mindenkinek azt ajánlom, hogy óvakodjék guruktól és olyan dilettánsoktól, akik \”jógamesternek\” adják ki magukat! A jóga igazi mestere ilyent soha nem állít magáról, mert tudja, hogy az élet egy és végtelen, de mestere nem lehet. A jóga ugyanis maga az élet… A különböző jógastílusok (hatha, bhakti, karma, rádzsa, stb.) alapjában véve ugyanazt tanítják, csak más tálalásban. Ezért vált szükségessé a \”jógák\” összevonása, integrálása; és ez nagyban bővítette a jógák szellemének, tartalmának, helyes gyakorlatának alaposabb megismerését. Súlyos hibának tartom, hogy nyugaton és nálunk is – egyoldaluan előnybe részeltetve a testtartásokat – csak hatha-jógával foglalkoznak és azt is telyesen helytelenűl tanítják és értelmezik. Igy a jóga károkat okozhat testi-lelki életünkben. Pedig, ha helyesen tanítják, mindenki ráébredhet, hogy az élet aranyelvét, az igaz utat tanulja. Nem lehet eleget ismételni, hogy a jóga maga az élet! Jógát úgy kell tanulni, hogy érezzük, magát az életet tanuljuk. Tanítson az élet élni! A jóga igazi élettan!”

A jóga hatása a kedélyekre

„Kedélyhullámzásaink, hangulatvilágunk, érzéseink erősen befolyásolják akaratlagos cselekvéseinket, viselkedésünket, de döntően hatnak öntudatunk alatti szerves életünkre is. Ezért törekszünk a jógában szervéletünk tudatosítására. Szíves olvasóink jegyezzék meg jól: alapelvünk a lassítás és tudatosítás! Olvashatják mindenféle jógakönyvben, hogy pl. a jóga egyesülni kíván a lét okával, eredetével, forrásával. De nem gondolnak arra, hogy ez az egység szükségszerűen megvan, csak nem mindenkiben tudatos. A jóga tehát kiterjeszti tudatunkat a nem-tudatos részeinkre, így hatalmunk alá kerülnek összes szerveink. Ahogy Freud mondta: \”Wo es ist, soll ich werden\” (Semleges részeinknek tudatossá kell válniok). S miért kell tudatosítanunk? Azért hogy átlépve a fájdalom és az öröm gátján ne legyünk bábui, rabjai vágyainknak, érzékeinknek… Sokan megütközhetnek és kérdezhetik: miért kellene az öröm határait átlépnünk? Azért, mert minden öröm kísérője, párja a fájdalom, tehát a jóga bölcsessége egykedvűségre törekszik, keresztüllát az ellentétpárokon. ……

Kedélyvilágunk olyan mint a tó: a legenyhébb szellő is felborzolhatja, nyugtalaníthatja. Tartós gondolathullámok pedig feszültséget okozhatnak és ezek korai öregségre és betegségre vezetnek.”

A légzés művészete

„Nagy teret szentelünk ennek a minden jóga-rendszerben fontos és mégis annyira rosszul értett, helytelenül tanított és gyakorolt műveletnek.

A jó légzés mindig jobb életet, egészséget, nagyobb vitalitást és frissességet, hosszabb ifjúságot és teljesebb életet jelent. Ha olvasónk pontosan követi mindazt, amit előadunk és ajánlunk, még akkor is jól jár, ha egyébként nem jógázik.

Legtöbben rosszul lélegeznek, mert nem engedik természetüket szabadon lélegezni. Sokan gyermekkoruk, ifjúságuk óta hibásan szellőzik magukat.

….. Mi a helyes? Mindkét nem számára egyformán: sem a hasi, sem a mellkasi, hanem a rekeszizom fel-alá mozgatása! Mélyebb légzéskor ez a mozgás kiterjed a mellkasra.”

Forrás: Dr. Weninger Antal: Az idő partján

Támogasd szervezetedet a megfelelő működéséhez szükséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal, gyógynövényekkel!

Most itt a lehetőség! A Brandenburg étrend-kiegészítők összetevői hozzájárulnak a megfelelő mentális és pszichés működés fenntartásához, a szervezet számára optimális energia szint eléréséhez. Kipróbálom