D.E.: Létezik-e olyan gyógyszer, amit pánikbetegségre írnak fel, mégis felerősítheti a pániktüneteket? Ha igen, mi ennek az oka, mi a megoldás?

T.V.: Igen, az ún. SSRI-ok /vagyis szelektív serotonin reuptake gátlók, vagyis serotonin visszavétel gátlók/, amik a serotonin szintet emelik, ezek a beállítás elején okozhatnak pánikrohamot. Ezek a fluoxetin, fluvoxamin, sertralin, citalopram, s-citalopram és paroxetin tartalmú szerek. Tapasztalt pszichiáter sohasem ad egy egész tablettát pánikbetegnek! A megoldás, hogy ilyenkor 2 napig ¼ tabletta, 2 napig 1/2 tabletta, majd 2 napig ¾ tabletta és csak utána 1 tabletta az adag. Hozzáteszem, hogy egyéni érzékenység esetén a 2 napnál többet is lehet egy-egy szinten várni.

D.E.:. Létezik-e egyénre szabott kivizsgálás Magyarországon, hogy mi milyen szinten van a szervezetben (szerotonin, dopamin stb.) ?

T.V.: Úgy tudom, hogy az ilyen vizsgálat nem elérhető Magyarországon.

D.E.:. Igaz-e, hogy aki hosszabb ideje szed antidepresszánst, az nem tud lejönni róla? 

T.V.: Aki régebb óta szedi a az antidepresszánst, tovább tart, mire „lejöhet” róla általában, még ha homeopátiával meg is támogatjuk, ami viszont hosszú távon megelőzheti a visszaesést.

50 éves kor után csak addig kell mindig szedni, amíg valami alternatív módszert nem talál az illető, pl. homeopátia, pszichoterápia, hipnoterápia, kinek mi válik be.

b, Hogyan és kinek érdemes elhagyni az évek óta szedett nyugtatót, antidepresszánst? Mik a szükséges lépések?

T.V.: Mindenképpen szakember segítségét kell kérni, mert ha egyedül kísérletezik valaki, visszaeshet. Az antidepresszáns nem gyógyít meg, hanem általában elnyomja a tüneteket, amik aztán később előbb vagy utóbb ismét visszajönnek, ha elhagyja a gyógyszerét.

D.E.: Sok beteg említette, hogy két gyógyszere között élesváltás történt. A régit szedte egy ideig, de nem érzett változást, ezért kapott egy újat egyik napról a másikra. Ezt követően rosszul lett. Önnek mi a véleménye erről? Okozhat-e a gyógyszerváltás tapasztalata szerint rosszullétet? És hogyan lenne érdemes, milyen protokoll szerint antidepresszánsokat váltani?

T.V.: Ha az első szernél nem volt semmi eredmény, akkor az a molekula nem  jó az illetőnek, nem hatott. A második, már hatékony szernél jött az állapotrosszabbodás, amiről már fent írtam. Fokozatosan kell szedni a szereket. Sajnos tapasztalom a mindennapi életben, hogy néhány kollégám rögtön 1 egész tablettát javasol a betegeknek az antidepresszívumból, ami helytelen.

D.E.:. Mit érdemes tenni, ha valaki folyton szorong, amikor egészségügyi problémái vannak? Ez már hipochondria? Ha nem, kit diagnosztizálhatunk hipochondernek?

T.V.: Annál, aki nem részesült egészségügyi képzésben, bizonyos mértékig normális, hogy szorong addig, míg nem tisztázódik, hogy mi is a baja. Ha valaki ezek után sem hiszi el, újra és újra vizsgáltatja magát, mert meg van győződve, hogy neki valami komoly, rejtett betegsége van, nos az a hypochondria. Ezt már külön kezelni kell.

D.E.:. Egyetért-e azzal, hogy a szorongásos betegségek kísérő tünete lehet a betegségektől való félelem a fokozott érzékenység miatt?

T.V.: Ezt abszolút igaznak érzem.

D.E.:. Mitől alakulhat ki függőség, a nyugtatótól vagy az antidepresszánstól? Ez hogyan történik, kinél fordulhat elő és mit takar pontosan?

T.V.: Egyes esetekben alakul ki függőség a gyógyszerektől, szerencsére azért sokkal kevesebb esetben, mint ahogy a mindennapi életben találkozom az ettől való túlzott félelemmel. Ha homeopátiásan gondolkodunk, akkor bizonyos alkatok hajlamosan a függésre, ezt pl. pszichológiai teszttel is ki tudjuk mutatni sokszor. Függés egy szertől /alkohol, cigaretta, drog, gyógyszer, de lehet játék, kapcsolat stb./ Ilyenkor az orvos azt veszi észre, hogy az a gyógyszermennyiség, ami korábban szépen hatott, egyszer csak már nem elég, emelni és emelni kell az adagot ahhoz, hogy elérjük az előző jó pszichés állapotot. Ez vészcsengőt kell, hogy jelentsen az orvosnak, hogy baj van, át kell térnie olyan gyógyszerre, amitől nem alakulhat ki függőség. Én ilyenkor mindig lecseréltem a gyógyszert.

D.E.: Mi az a gyógyszer tolerancia? (nyugtató, antidepresszáns)

T.V.: Ha elkezd valaki szedni csak egy gyógyszert, pl. Xanax nevű szorongásoldót, akkor kezdetben okozhat álmosságot. Ez néhány bevétel után elmúlik, mert a szervezet megszokja a mellékhatást, tolerálni kezdi a szert. A mellékhatás eltűnik, olykor a hatás is kisebb lesz egy kicsit, és emelni kell az adagot. Az adag emelése után azután kialakul az az adag, ami annak a patiensnek épp megfelelő, vagy kicsit kevesebb vagy kicsit több, de állandó mennyiség, és onnan már nem kell emelni, az az ő adagja, például átlagosan 1,5 mg Xanax / nap. Ezt azután hosszabb ideig tudja szedni valaki úgy, hogy a szer nem veszíti el a hatását és nem is kell emelni.

D.E.: Milyen gyógyszeres és nem gyógyszeres terápia jöhet szóba annál, aki éjszaka csikorgatja a fogait, úgy hogy akár a fogából is letörnek darabok? Milyen szimbolikája van ennek a tünetnek?

T.V.: Én a fogcsikorgatást homeopátiás szerekkel oldom meg, mert megvannak rá a konkrét szerek. A fogak az agresszió jelképei, az állatok a fogaikkal marcangolnak, azt vicsorgatják egymásra. Ha valaki éjszaka, álmában csikorgat, az azt jelenti, hogy nappal elnyomja a saját agresszív késztetéseit, nem tudja szociális formában kiélni a saját agresszióját.

D.E.: Mi a bevált kezelés akkor, ha valaki ún. téli depresszióban szenved? Tehát télen elsősorban a rossz idő miatt, a napsütés hiányában jelentkezik a szorongás, kedvetlen hangulat. Ez elég specifikus, milyen lépéseket lehet tenni? Hallott-e arról, hogy a fényterápia hatásos lehet ebben az esetben?

T.V.: Természetesen megvannak az ismert antidepresszánsok, amelyek segíthetnek a téli depresszión. Igen, ismerem a fényterápiát, adott mennyiségű lux szükséges, és hetente többször kell járni  fényterápiára, sűrűn bele kell nézni a fénybe, elég kötött terápia, nehezen kivitelezhető csak ezen a módon a gyógyítás. A solarium nem megioldás sajnos. A homeopaták tudják, hogy a gyógyszer azonban elnyomó terápia, tehát nem okoz végleges gyógyulást, sőt mélybe nyomja a problémát. Ezért megfelelő homeopátiás szert keresek rá, hiszen erre is vannak szerek, a depressziós szerek közül azok, amelyek télen romlanak.

D.E.: Mi a véleménye, mi alapján kell eldönteni, hogy egy-egy pánikbetegnek, szorongónak melyik gyógyszert írja fel?

T.V.: Ha hagyományos gyógyszerről beszélünk, akkor a több, mint 30 éves gyakorlatom alapján szoktam választani szert, hogy úgy mondjam ráérzek. Persze előfordul, hogy nem válik be, hiszen nem vagyok tökéletes,  akkor lecseréljük,. De mint említettem, ha csak lehet homeopátiás szert szeretek adni. Ott természetesen egyéni részletes kikérdezés alapján kell alkati vagy tüneti szert választani, vagy szituációs szert, esete válogatja.

D.E.: Mi a véleménye, az egészséges táplálkozásnak és a rendszeres tornának van-e szerepe a gyógyulásban? Illetve mit gondol, a lélek ápolásához milyen egyéb módszereket szükséges elsajátítani a hosszú távú jó közérzet eléréséhez?

T.V.: Igen, fontos szerepe van mind a megfelelő táplálkozásnak, mind a testmozgásnak. Bizonyos ételek, illetve bizonyos tápanyag összetevők mérgek egyes embereknek. Jónás doktor méregtelenítő módszerével dolgozva ki tudom mérni, hogy kinek milyen étel, vagy összetevő káros. Leggyakoribb káros összetevők pl. glutén /búza, rozs, zab, árpa fehérje/, kazein /tehéntejfehérje/, tejzsír, tejcukor, cukor, só, stb. Lehet azonban akár egy zöldség és akár egy olajos mag is rossz egy szervezetnek. A testmozgásról már szinte mindenki tudja, hogy serotonin és dopamin emelő hatása van, tehát javítja a testi és lelki közérzetet, úgyhogy elhagyhatatlan.

D.E.: Sok beteg magától úgy dönt, hogy egy idő után nincs szüksége gyógyszerekre, szeretné azokat elhagyni. Nekik milyen tanácsot adna?

T.V.: Keressenek a közelükben egy olyan szakembert, aki segít ebben, mert különben vissza fognak esni előbb-utóbb.

D.E.: Tapasztalati alapján milyen típusú emberek érzékenyek, fogékonyak a pánikbetegségre, szorongásos betegségekre? Mire érdemes odafigyelniük életük során?

T.V.: Nincs olyan tapasztalatom, hogy kik inkább hajlamosak. A homeopátiából tudjuk, hogy sokféle pánik létezik: lehet korábbi ijedtségtől, időbeli beszorítottságtól, hősiesen átélt szorongatott helyzettől, rémülettől, de akár kutyaharapástól is, elnyomott bánattól, gyásztól, oltástól, de gombásodástól is, – pániktüneteket produkálni. Ha megoldják a pánik tüneteit, ugyanolyanok lesznek, mint bárki más, meggyógyultak, nem szükséges semmilyen elővigyázatosság. Viszont amíg tünete van valakinek, gyógyíttassa meg. Figyelem, a homeopátiához türelem kell!